A mesterséges intelligencia átalakítja a tudomány és az oktatás fogalmát: az elegáns egyenletek világa helyett egyre inkább az adatokból felismert mintázatok és pontos előrejelzések kerülnek előtérbe, miközben a „miért?” kérdést gyakran a „mi fog történni?” váltja fel. Az AI az interpolációban kiváló, az extrapolációban azonban még gyengébb, ezért a jövő is hibrid: fizikai törvényekkel kiegészített neurális hálók (Physics-Informed Neural Networks) és a modelleredményekből visszafejtett klasszikus felismerések adják talán majd a kettős módszertant. A mérnöki tudomány pedig mintha az orvoslás irányába tolódna — a biztonsági tényezők és heurisztikák helyét klinikai teszt jellegű validációk, digitális ikrek és evidence-based engineering veszi át. Új jogi kérdések is előtérbe kerülnek a tanítóadatok szerzői jogától a hangklónozás személyiségi jogi vonatkozásaiig, miközben a tudósi szerepkör is átrendeződik: a klasszikus „tolmács” vagy „magyarázó” helyét a „szerszámkészítő” veszi át, és kérdés, hogy a jövőben visszatér-e a magyarázó szerep. A munkaerőpiaci átalakulás is gyorsabb és mélyebb lesz, mint bármelyik korábbi technológiai váltás — az európai szociális rendszerek 20–40%-os, tartós strukturális munkanélküliségre nem készültek fel, ezért a munka és a jövedelem kapcsolatának újragondolása is napirendre kerülhet. Erről és még sok másról szól majd az előadás, melynek időpontja és helyszíne:
- november 27. 16.00-18.00, BME Informatikai épület, 1117 Magyar Tudósok körútja 2. IB210 terem.